Gyúró Községi Önkormányzat Képviselőtestülete

15/2006.(XII.14.) sz. rendelete

Az önkormányzati tulajdonú víziközműből szolgáltatott ivóvíz díjáról

Gyúró Községi Önkormányzat Képviselőtestülete " Az árak megállapításáról szóló többször módosított 1990. évi LXXXVII. tv. 7. § (1) bekezdésében, valamint az 1993. évi CIV. tv. mellékletében kapott felhatalmazás alapján az önkormányzati tulajdonú víziközműből szolgáltatott ivóvíz díjáról az alábbi rendeletet alkotja:

1. § Ezen rendelet hatálya Gyúró község közigazgatási területén a Fejér Víz Zrt, mint szolgáltató által közüzemi szolgáltatás keretében nyújtott ivóvíz szolgáltatás közületi és lakossági díjának megállapítására terjed ki.

2. §

(1) A közüzemi víziközműből szolgáltatott ivóvíz díja 2007. január 1. napjától

a) közületi díj       318 Ft/m3 + Áfa

b) lakossági díj:    214 Ft/m3 + Áfa

c) termelői díj:      228 Ft/m3 + Áfa

(2) A díjalkalmazás  a Fejér Víz Zrt-vel kötött szolgáltatói szerződés szerint a szolgáltatást igénybevevő által fogyasztott vízmennyiség alapján történik.

3.§ Ezen rendelet 2007. január 1 napján lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti Gyúró község Képviselőtestületének 14/2005.(XII.5.) sz. rendelete.

Tóth Béla                                                                                                    Ivanits Imréné dr.

polgármester                                                                                                      jegyző

Gyúró Község Önkormányzat Képviselőtestülete

14  /2006. (XII.15.) sz. rendelete

Az intézményi térítési díjakról

Gyúró Község Önkormányzat Képviselőtestülete az 1993. évi III. tv. 115.§ (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az intézményi térítési díjakat a következőkben állapítja meg.

Gyermekek napközbeni étkeztetése

1.§

(1) A gyermekétkeztetés napi térítési díja:

Óvoda (tízórai, ebéd, uzsonna)  262 Ft

Napközi otthon (tízórai, ebéd, uzsonna) 306 Ft

Tízórai: 69 Ft

Menza: 191 Ft

Óvodai tízórai: 57 Ft

(2) A gyermekétkeztetésért fizetendő napi térítési díj az (1) bekezdésben foglalt összeg 20% Áfá-val növelt összege:

 Óvoda:                        262 Ft +52 Ft Áfa  =314  Ft

Napközi otthon:           306 Ft + 61Ft Áfa  =367  Ft

Tízórai:                          69 Ft + 14 Ft Áfa =  83  Ft

Menza:                         191 Ft + 38 Ft Áfa = 229 Ft

Óvodai tízórai                57 Ft + 11  Ft Áfa  = 68 Ft

(3) Az Áfa kulcs törvényben elfogadott megváltozása esetén az ott megjelölt mértékkel kell az 1.§

(1) bekezdésben meghatározott összeget növelni.

(4) A polgármester kérelemre a fizetendő személyi térítési díjat mérsékelheti, vagy elengedheti, ha a gyermek családjában az egy főre eső jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét. A mérséklés legfeljebb az iskolai tanév félévére szólhat, ezt követően ismételt kérelmet kell előterjeszteni.

                                                       Étkeztetés a szociális alapellátás keretében

2.§

(1) A képviselőtestület azon szociális rászorultak esetében, akik a napi egyszeri meleg étkezést önmaguk részére biztosítani nem tudják, az étkezésért fizetendő díjat 439 Ft + 88 Ft Áfa = 527 Ft összegben határozza meg.

(2) Az ellátás igénybevételéről és a személyi térítési díj megállapításáról a polgármester határoz. A személyi térítési díj megállapításának alapja a jogosult rendszeres havi jövedelme, összege azonban nem haladhatja meg az ellátást igénybevevő rendszeres havi jövedelmének 25 %-át.

                                                              Házi segítségnyújtás

3.§

A házi segítségnyújtás óradíja 50 Ft. Az ellátás igénybevételéről és a személyi térítési díj megállapításáról a polgármester határoz.

A személyi térítési díj összege nem haladhatja meg az ellátást igénybevevő rendszeres havi jövedelmének 20 %-át.

A díjalkalmazás feltételeit a Gyúró Községi Önkormányzat Képviselőtestülete Szociális ellátásokról

és szociális igazgatásról szóló rendelete tartalmazza.

                                                           Munkahelyi étkeztetés

4.§

A munkahelyi étkeztetés keretében ebédet igénybevevők által  fizetendő térítési díj 303 Ft + 61 Ft Áfa =  364 Ft           

5.§

Ezen rendelet 2007. 01.01. napján lép hatályba. Egyidejűleg hatályát veszti Gyúró Község Önkormányzat Képviselőtestülete  9/2006.(IX.1.) sz. és 12/2006. (IX.25) sz.  rendelete az intézményi térítési díjakról.

Tóth Béla                                                           Ivanits Imréné dr.

polgármester                                                             jegyző                                             

Gyúró Községi Önkormányzat Képviselőtestületének

11/2006.(VI.30.) számú rendelettel módosított

14/2004.(XII.10.) számú rendelete

                                                   A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról

Gyúró községi Önkormányzat Képviselőtestülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény ( a  továbbiakban Sztv.) 3. § (1) és (3) bekezdésében , a 10. § (1) bekezdésében, a 25.§ (3) bekezdésében , a 26.§ - ban , a 32. § (1) és (3) bekezdésében, a 37/B. § (1) bekezdés ac. alpontjában ,a 37/b (2) bekezdésében,  a 37/D § (1) bek. d) pontjában , a (6) és (8) bekezdésben, a  38.§ (3),(4), (6) és (9)  bekezdésekben , a 41. § (4) bekezdésében , a 42. § (2) bekezdés d ) pontjában , a 45. § (1), (2), (3) bekezdésekben, a 46.§ (1) bekezdésében , a  47.§ (4) bekezdésében , az   50.§ (2),(3) bekezdésében , az  55.§ (3) bekezdésében, 56.§ (1) bekezdésében, 61.§, 62. § (2) bekezdésében, 63.§, 64.§, 65/C.§, 86.§ (1) bekezdésében és a 94. § (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja:

                                                                            I. fejezet

                                                                       A rendelet hatálya

1. §

(1) A rendelet hatálya kiterjed a Gyúró községben élő

a) magyar állampolgárokra

b) letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre

c) a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre

d) Az Sztv. 7. § (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében  kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény rendelkezései szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó állampolgáraira

e) a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott, valamint  az Sztv. 32/B. § (1) bekezdésében meghatározott időskorúak járadéka tekintetében a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik.   

 f) hajléktalan személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában nyilatkozatában a község közigazgatási területét tartózkodási helyként megjelölte.

(2) A képviselőtestület tekintet nélkül a határkörére, illetékességére, köteles az arra rászorulónak

átmeneti segélyt, étkezést, szállást biztosítani, ha ennek hiánya a rászorulónak az életét, testi épségét veszélyezteti.

(3) Az ellátást biztosító a (2) bekezdés szerinti ideiglenes intézkedéséről értesíti a hatáskörrel rendelkező illetékes szervet. Az értesítéssel egyidejűleg követelheti a kifizetett átmeneti segély megtérítését.

                                                                  II. fejezet

                                                       Eljárási rendelkezések

2. §

(1) A jövedelemszámításnál irányadó időszak a havonta rendszeresen ismétlődő jövedelmeknél

három hónap, egyéb jövedelmeknél egy év.

(2) A szociális ellátások iránti kérelmet a Polgármesteri Hivatalban lehet előterjeszteni, az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon.

(3) A szociális ellátások megállapítása érdekében az átmeneti segély és temetési segély kivételével a kérelemhez az 1. számú melléklet szerinti jövedelemnyilatkozatot kell csatolni.

(4) Az átmeneti segély iránti kérelemben a kérelmező nyilatkozik családja egy főre eső jövedelméről és csatolja a családtagok jövedelem igazolásait.

(5) A temetési segély kérelmezője nyilatkozik családja egy főre jutó jövedelméről.

(6) A kérelem benyújtását követően a Polgármesteri Hivatal szükség szerint intézkedik a jövedelem nyilatkozat és a szükséges igazolások beszerzéséről és a kérelmezőnél környezettanulmányt készít.

(7) Nincs szükség új jövedelemnyilatkozatra és környezettanulmányra, ha egy éven belül a Polgármesteri Hivatal vizsgálta kérelmező körülményeit és azokban nem következett be lényeges változás.

3. §

(1)  A képviselőtestület az alábbi hatásköreit a Szociális Bizottságára ruházza át. A Képviselőtestület Szociális Bizottsága jár el:

a) időskorúak járadéka

b) ápolási díj

c) átmeneti segély

(2) A képviselőtestület az alábbi hatásköreit a polgármesterre ruházza át. A polgármester jár el:

a) hajléktalan személy átmeneti segélye

b) rendszeres szociális segély

c) köztemetés elrendelése

d) házi segítségnyújtás, szociális étkeztetés

e) térítési díj mérséklése, elengedése

f) átmeneti segély megállapítsa során

g) lakásfenntartási támogatás megállapítása során

(3) Az ellátás megállapítója egyben jogosult az ellátás felülvizsgálatára, módosítására, megszüntetésére, valamint a jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítésének elrendelésére.

4. §

Az egyes ellátások megállapításának és folyósításának szabályai a következők:

(1) A rendszeres szociális segélyt a kérelem benyújtásának napjától, naptári napokra kell megállapítani.

(2) A havonta fizetendő pénzbeli ellátást a döntésre jogosult jogerős határozata alapján, a Polgármesteri Hivatal havonta utólag, a hónap 5. napjáig folyósítja.

(3) Az esetenként megállapított szociális ellátást a határozat jogerőre emelkedését követően a Polgármesteri Hivatal a kérelmező részére kiutalja, kérésére a házi pénztárból kifizeti, a természetbeni ellátást nyújtó részére a pénzbeli ellenérték megtérítésére, átutalására intézkedik.

(4) A Szociális Bizottság az időskorúak járadékára, rendszeres szociális segélyre, ápolási díjra való jogosultság feltételeit évente felülvizsgálja.

5. §

A Szociális Bizottság, illetve a polgármester döntése ellen a határozat kézhezvételét követő 15 napon belül a Képviselőtestülethez lehet fellebbezni.

                                                                     III. fejezet

                                                                        I. cím                                                                                     

                                                              Az ellátások formái

6. §

(1) Pénzbeli ellátások:

a) időskorúak járadéka

b) rendszeres szociális segély

c) lakásfenntartási támogatás

d) ápolási díj

e) átmeneti segély

f) temetési segély

(2) Természetbeni ellátások:

a)lakásfenntartási támogatás

b)átmeneti segély

c) temetési segély

d) köztemetés

e) közgyógyellátás

f) társadalombiztosítás egészségügyi szolgáltatásainak igénybevételére jogosító igazolvány

(3) Az alkalmankénti átmeneti segély gyógyszertámogatásként, az egészségbiztosítás által nem, vagy csak részben támogatott egészségügyi szolgáltatás díjaként, a fizetendő díjhoz való hozzájárulásként is megítélhető.

(4) Természetbeni ellátásként az átmeneti segély megállapításának szabályai szerint élelmiszer, tüzelő segély, közüzemi díjak kifizetése rendelhető el.

(5) Személyes gondoskodást nyújtó alapellátás formái:

a) családsegítés

b) házi segítségnyújtás

c) étkeztetés

d) támogató szolgálat

e) szociális információs szolgáltatás

                                                               II. cím                                                              

                                                 Rendszeres szociális segély

7.§

(1) A polgármester rendszeres szociális segélyt állapít meg az 1993. Évi III. tv. 37/A § (1) bekezdésében meghatározott személyeknek, az igényjogosultsági feltételek hivatkozott törvényhely szerinti megléte esetén.

(2)A rendszeres szociális segélyt kérelmező aktív korú nem foglalkoztatott személy a rendszeres szociális segély megállapításának és folyósításának feltételeként köteles együttműködni a Szt. 37/D § (2) bek, d.) pontja szerint  az önkormányzattal és a munkaügyi központtal, a szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó, munkaügyi központ, illetőleg önkormányzat által szervezett programokban részt kell vennie.

Az együttműködési program típusai: egyéni, csoportos, közösségi és közhasznú foglalkoztatás.

Együttműködési programok különösen:

a) közösségi és közhasznú munka jellegű tevékenységben való részvétel, mely település tisztasági

tevékenység és kommunális munkák végzését foglalja magába.

b) felkutatott és felajánlott megfelelő munkalehetőségek igénybevétele

c) részvétel az általános iskolai végzettség, szakképesítéshez jutás megszerzésében

d) mentálhigiénés programokban való részvétel

(3)Az együttműködésről a képviselőtestület a munkaügyi központtal megállapodást köt.

Az aktív korú nem foglalkoztatott személy  köteles az együttműködési programokban részt venni.

A programok a továbbképzési és  munkavállalási lehetőségekről való előadások, és tájékoztatás, melyekről előzetes értesítést kap a segélyezett..

(4)A segélyt kérő  illetve a segélyezett aktív korú nem foglalkoztatott személy a számára felajánlott  - Sztv. 37/A. § (11)  bekezdés szerinti megfelelő munkát 3 napon belül köteles megkezdeni.

Akadályoztatása esetén a nem neki felróható akadályt 8 napon belül igazolhatja a polgármester illetőleg a munkaügyi központ felé.

A munkaügyi központtal a kapcsolatot a segélyt kérő aktív korú nem foglalkoztatott személy a jelentkezését követő munkanapon köteles felvenni.

(5)A Szt. 37/B § (1) bek. bb.) pontjában rögzített együttműködési kötelezettség megszegésének jogkövetkezményein túlmenően ha az aktív korú nem foglalkoztatott segélyezett személy jelen rendeletben szabályozott programokban nem vesz részt, és ezt önhibáján kívüli okként hitelt érdemlően nem tudja bizonyítani, akkor a rendszeres szociális segély folyósítását meg kell szüntetni részére.

(6) Ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy a segély folyósításának időtartama alatt

együttműködési kötelezettségét megszegi, akkor

a) a segély összegét 1 hónapig 75 %-os mértékben kell folyósítani

b) az együttműködési kötelezettség súlyos, vagy két éven belül történő ismételt megszegése

esetén a rendszeres szociális segélyt meg kell szüntetni. E rendelkezés alkalmazása során

az Sztv 37./B § (2) bekezdés b) pontjában foglaltakon kívül az együttműködési kötelezettség

súlyos megszegésének minősül ha a segélyben részesülő személy a jelen rendelet 7. § (2)

bekezdés a) és b) pontjában szabályozott programokban történő részvételt megtagadja.

                                                                        III. cím                                                           

                                                     Lakásfenntartási támogatás

8. §

(1) Lakásfenntartási támogatás adható annak a személynek, illetve családnak

a) akinek (akiknek) az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő személyeknél az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át és

b) a lakásfenntartás havi költsége eléri vagy meghaladja a háztartás havi összjövedelmének 30 %-át

(2) A lakásfenntartási támogatás legfeljebb komfortosnak minősülő lakás fenntartás állapítható meg.

A támogatás alapjaként elismert lakásnagyság 100 m2, ennél nagyobb lakás esetén személyenként 25 m2 vehető figyelembe.

(3) Nem állapítható meg támogatás annak:

a)akinek lakása a (2) bekezdésben foglalt lakásnagyságot meghaladja.

b) aki a saját lakását nem használja, vagy másnak használatába adja

c) aki lakás hasznosításából eredő jövedelemmel rendelkezik

d) aki, vagy a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója üdülőingatlannal rendelkezik

(4) Az indokolt lakásfenntartási költségek körében figyelembe kell venni:

a) lakbért

b) lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztőrészletét

c) fűtési költséget

d) nappali villanyáram fogyasztási díja, havi 50 kw-ig, az éjszakai áram díját havi 100 kw-ig

e) gázfogyasztás díját havi 150 m3-ig

f) vizfogyasztás díját havonta és személyenként 1 m3-ig

g) szemétszállítási díjat

h) csatornahasználati díjat

(5) A lakás fűtéséhez felhasznált energia fűtési szezonban felmerülő elismert költsége 60 ezer forint.

(6) A kérelemben meg kell jelölni hogy fűtési szezonra, vagy egész évre szóló támogatást igényel-e a kérelmező. A kérelemhez csatolni kell a (4) és (5) bekezdésben szereplő elismert költségeket igazoló, legalább 3 hónapról szóló számlát, lakásbérleti szerződést, pénzintézeti szerződést

(7) A kérelmezőnek igazolni kell, hogy a lakásfenntartási kiadásokat folyamatosan fizeti, illetve díjhátralékának megfizetésére a közüzemi szolgáltatóval megállapodást kötött.

(8) A lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet évente január 31-ig, továbbá július 31-ig lehet benyújtani a Polgármesteri Hivatalban és évente meg kell újítani.

(9) A lakásfenntartási támogatást a polgármester állapítja meg a jogosultság feltételeivel rendelkező kérelmezők részére. A lakásfenntartás havi összege 2500 Ft.

                                                                          IV. cím

                                                                        Ápolási díj

9.§

(1)Ápolási díj állapítható meg a 18. életévét betöltött, tartósan beteg személy gondozását, ápolását végző ( a jegyes kivételével, a Ptk. 685.§ b) pont szerinti) nagykorú hozzátartozónak, ha:

a)a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló személy esetében az öregségi nyugdij mindenkori legkisebb összegének a 150%-át,

b) az ápolást végző hozzátartozó nem részesül rendszeres pénzellátásban

(2) A kérelemhez jövedelemnyilatkozaton kívül csatolni kell a háziorvos igazolását arról, hogy az ápolt önmaga ellátására képtelen, állandó és tartós felügyeletre, gondozásra szorúl.

(3) Az ápolási díj összegét a Szociális Bizottság az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80-100%-ában határozza meg. Döntése során figyelembe veszi

- az ápolásra szoruló egészségi állapotát

-kérelmezők vagyoni jövedelmi helyzetét

- továbbá, ha az ápolást végző több ápolásra szoruló személyről, kiskorú gyermekről is gondoskodik.

                                                         V. cím

                                                   Átmeneti segély

10.§

(1) A polgármester, kérelmére átmeneti segélyben részesíti azt a személyt, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló személy esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át.

(2) A képviselő testület szociális bizottsága kérelemre átmeneti segélyben részesíti azokat a személyeket, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon gondoskodni nem tudnak, vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások, - különösen betegség, elemi kár miatt anyagi segítségre szorulnak és családjukban az egy főre eső jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 2,5 – szeresét.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt jövedelemhatártól a polgármester és Szociális Bizottság indokolt esetben  (különösen betegség, haláleset, elemi kár, stb.)eltérhet10 %-kal

(4) Különös méltánylást érdemlő (különösen betegség, haláleset, elemi kár, tartozás kiegyenlítés stb.) esetben a képviselőtestület döntése alapján évente egy alkalommal a kérelmező jövedelmi helyzetére tekintet nélkül átmeneti segélyben részesíthető.

(5) Az átmeneti segély összegét a kérelmező rászorultságához igazodóan, jövedelmi és vagyoni viszonyainak figyelembevételével kell megállapítani. A polgármester és szociális bizottság által megállapított segély összege alkalmanként és személyenként legfeljebb 6000 Ft lehet.

Különös méltánylást érdemlő esetben ( betegség, halál eset a kérelmező családjában, elemi kár, stb.) magasabb összegű segély is megállapítható, legfeljebb 15000 Ft.

(6) Egy naptári éven belül és egy határozatban ugyanaz a család legfeljebb 4 alkalommal részesíthető segélyben.

(7) A határozatban rendelkezni kell a későbbi kifizetések időpontjáról és a kifizetendő összegről.

                                                                           VI. cím

                                                                    Temetési segély

11.§

(1) A polgármester temetési segélyt állapít meg az elhunyt hozzátartozójának vagy az eltemettetésről gondoskodó más személynek, ha családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát.

(2) A temetési segély összege 12 ezer forint.

(3) A kérelemhez csatolni kell a kérelmező, vagy egy háztartásban élő családtagja nevére kiállított eredeti számlát és a kérelmezőnek azon nyilatkozatát, mely szerint családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát.

(4) A (3) bekezdésben megjelölt számlát, - rávezetve a megállapított segély összegét vagy az elutasítás tényét, - a kérelmező részére vissza kell adni.

                                                                        VII. cím

                                                                   Közgyógyellátás

12. §

Az Sztv. 50. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakon kívül, az a szociálisan rászorult személy is jogosult közgyógyellátásra,

a) akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a kétszeresét

b) egyedül élő személy esetén a jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét

c) a havi rendszeres gyógyítóellátás költségének mértéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb

összegének 10 %-át meghaladja.

d) aki gyermekét egyedül neveli, továbbá egészségkárosodott gyermeket nevel, az a) pontban foglalt

jövedelem határnál 10 %-kal magasabb egy főre jutó jövedelem esetén is jogosult közgyógyellátásra.

                                             Személyes gondoskodást nyújtó ellátások:

13.§

(1)    A személyes gondoskodást nyújtó ellátások (családsegítés, házi segítségnyújtás) igénybe vétele önkéntes az ellátást igénylő vagy törvényes képviselője kérelmére történik, amelyet a polgármesteri hivatalhoz kell benyújtani.

(2)     A családsegítés indulhat karitatív szervek, állampolgárok javaslatára, de hivatalból is.

(3) A házi segítségnyújtás, ezen belül az ebédhordás ügyében érkezett kérelmek elbírálása a polgármester hatáskörébe tartozik.

(4) Az önkormányzat képviselőtestülete a szociálisan rászorultak részére az e rendeletben foglalt személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat biztosítja.

Alapellátás:

a.) házi segítségnyújtás

b.) családsegítés

               c.) támogató szolgálat

               d.) étkeztetés

               e.) szociális információs szolgáltatás

                                                       Házi segítségnyújtás

14. §

(1) A képviselő-testület a házi segítségnyújtást ellátási szerződés alapján biztosítja az Sztv. 63. § -ban foglalt személyeknek.

(2) A házi segítségnyújtás igénybevételére jogosultak az Sztv 63. §-ában foglalt személyek, ahol az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének háromszorosát.

(3) A házi segítségnyújtás keretében végzett ebéd házhoz szállításához az igénylők két db ételhordót kötelesek biztosítani.

(4) A házigondozó a házi segítségnyújtás során szorosan együttműködik a háziorvosi szolgálattal, valamint egyéb egészségügyi ellátást vagy személyes gondoskodást nyújtó szociális intézménnyel.

(5) A házigondozói tevékenységet hivatásos és társadalmi gondozó végzi. A társadalmi gondozó    tiszteletdíjban részesíthető.

(6) A házigondozó – külön jogszabály szerinti – gondozási naplót vezet a napi gondozási tevékenységéről.

(7) A házi segítségnyújtás módját, formáját és gyakoriságát a vezető gondozó vagy az intézményvezető az ellátást igénybe vevő egészségi állapota, szociális helyzete, valamint a háziorvos javaslatának figyelembevételével – az egyéni szükségletek figyelembe vételével - határozza meg.

(8) A házi gondozási körzet felöleli a település teljes közigazgatási területét.

                                                                  Családsegítés

15.§

.(1) A települési önkormányzat a családsegítő szolgáltatást társulás útján biztosítja az Sztv 67. §-ában meghatározottak részére.

(2) A családsegítő szolgálat az egyén és család számára nyújtott szolgáltatása térítésmentes.

                                                                  Támogató szolgálat

16.§

Az önkormányzat a támogató szolgálat feladatainak megoldásáról a Családsegítő útján gondoskodik.

                                                     Szociális információs szolgáltatás

17.§

Az önkormányzat a szociális információs szolgáltatás feladatait polgármesteri hivatala útján látja el.                       

                                                                       Étkeztetés

18.§

(1)Az önkormányzat az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről gondoskodik, akik azt önmaguk, vagy eltartottjaik részére tartósan, vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen

a)      koruk

b)       egészségi állapotuk

c)      fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük

d)      szenvedélybetegségük, vagy

e)      hajléktalanságuk miatt

(2)Az (1) bekezdésben meghatározottak szerint jogosult az ellátásra, ha a családban az egy főre jutó jövedelem nem  haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének négyszeresét,

egyedül élők esetében a négy és félszeresét

                          A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásért fizetendő térítési díjak

19.§

(1) A személyes gondoskodás körébe tartozó szociális ellátásokért a térítési díjat külön rendelet

     szabályozza

(2) Az alapellátás keretében a családsegítő szolgáltatás (beleértve a pszichológiai, jogi tanácsadást )

     térítésmentes.

                                                     Méltányossági jogkör gyakorlása

20.§

 (1) A térítési díj elengedhető, ha az ellátást igénybe vevő a térítési díjat önhibáján kívül megfizetni

       nem képes (elemi kár, kórházi ápolás, gondozás)

(2) Térítési díjkedvezmény állapítható meg, ha a kérelmező családjában az egy főre eső jövedelem

      nem éri el a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének kétszeresét.

     A kedvezmény mértéke lehet a térítési díjnak teljes vagy 50 %-os átvállalása az önkormányzat

     részéről.

(3)    A kedvezményre való jogosultság időtartama a veszélyeztetettség fennállásának időtartama,

de legfeljebb 1 év. Ezt követően ismételt kérelmet kell az igénylőnek előterjeszteni.

                                                      Záró rendelkezések

21.§

(1) A rendelet  3 § (1) bekezdés a) és b) pontja 2007. január 1. napjával hatályát veszti.

(2)Jelen rendelet a módosítással egységes szerkezetben 2006. 07. 01. napjával lép hatályba.

Gyúró, 2006. 06. 29.

Tóth János                                                                                                  Ivanits Imréné dr.

polgármester                                                                                                     jegyző

Gyúró Község Önkormányzat Képviselőtestületének

7/2006. (VI. 30.) sz. rendelete

a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díjról

Gyúró község Képviselőtestülete a környezetterhelési díjról szóló 2003 évi LXXXIX. törvény (továbbiakban: Ktd.) 21/A. § (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a talajterhelési díjjal kapcsolatos eljárási és adatszolgáltatási szabályokra, valamint a díjfizetési kedvezmények, mentességek helyi szabályozására, valamint a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 58. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a környezetvédelmi alap vonatkozásában, a következő rendeletet alkotja:

A rendelet hatálya

1. §. A rendelet hatálya kiterjed Gyúró község közcsatornával ellátott területén minden természetes és jogi személyre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre (továbbiakban: kibocsátó), akit/amelyet a Ktd alapján talajterhelési díj fizetési kötelezettség terhel.

2. § A talajterhelési díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá és helyi vízgazdálkodási hatósági, illetve vízjogi engedélyezés hatálya alá tartozó szennyvízelhelyezést, ide értve az egyedi zárt szennyvíztározót is alkalmaz.

A díjfizetési kötelezettség keletkezése, megszűnése

3. § (1) Amennyiben a közcsatornát évközben helyezik üzembe, a díjfizetési kötelezettség a kibocsátót a közcsatorna üzembe helyezését követő 90. naptól terheli.

(2) A díjfizetési kötelezettség megszűnik:

       a./ a vízvezeték-hálózatról való vízhasználat megszűnése (vízóra leszerelése) napján,

       b./ a közcsatorna- hálózatra való rákötés napján.

(3) A kibocsátó személyében történő évközi változást, illetve a díjfizetési kötelezettség keletkezését, megszűnését a változást követő 15 napon belül az önkormányzati adóhatóságnak be kell jelenteni.

Mentességek

4. § (1) mentesül a talajterhelési díj megfizetése alól:

     a./ az a talajterhelési díj fizetésére kötelezett lakossági kibocsátó, aki egyedül él és jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum kétszeresét.

     b./ az a nem egyedül élő lakossági kibocsátó, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum másfélszeresét.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt mentességek a tárgyévi díjbevallásnál akkor érvényesíthetők, ha azok a díjfizetési időszak (naptári év) teljes egészében fennállnak.

     Ha a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a mentességi feltétel a naptári év teljes egészében nem áll fenn, akkor a mentességi feltétel év közbeni keletkezése esetén azt a tárgyévi bevallásban nem lehet érvényesíteni, viszont a tárgyévet követő évben előlegfizetési kötelezettség nem keletkezik.

A díj megfizetési, a díjfizetési kötelezettség bevallása

5. § (1) A díj, illetve a díjelőleg megfizetésére a Ktd. 21/A-21/B. §-ait kell alkalmazni.

(2) A díjat Gyúró község Önkormányzat "környezetvédelmi alap számlájára"kell megfizetni.

6. §. (1) A kibocsátó a díjfizetési kötelezettségéről évente, a tárgyévet követő év március 31-ig tesz bevallást.

(2) A lakossági kibocsátónak e rendelet 1 számú melléklete, a vállalkozó és egyéb szervezet kibocsátóknak e rendelet 2 számú melléklete szerinti adattartalommal kell bejelentést (bevallást) tenniük.

Környezetvédelmi alap

7. § Gyúró község Önkormányzat Képviselőtestülete jelen rendeletével "Környezetvédelmi Alapot" hoz létre.

Záró és átmeneti rendelkezések

8. §.  E rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

Gyúró, 2006. 06. 29.

Tóth János                                                                                            Ivanits Imréné dr.

polgármester                                                                                                     jegyző

1. számú melléklet

Adóhatóság tölti ki!                                                                              

Érkezett……………………….

             ……………………….

                       aláírás

BEJELENTÉS

magánszemély részére a 2006. évben fizetendő talajterhelési díjelőleg megállapításához,

a Gyúró Község Képviselőtestülete ../2006. (…...) számú rendelete alapján.

A talajterhelési díjelőleg fizetésére kötelezett (a továbbiakban: kibocsátó) neve:

1.                  Születési neve:

2.                  Adóazonosító jele:

3.                  Születési helye és ideje:

4.                  Lakcíme:                                               Levelezési címe:

5.                  Fogyasztási hely címe:

6.                  A kibocsátó által 2005. évben fogyasztott teljes vízmennyiség…….m³

7.                  Csökkentő tényezők:

a) 2005. évben az ivóvízvezeték meghibásodása következtében elszivárgott vízmennyiség …..m³

b) 2005. évben a locsolási célú felhasználás……m³

c) 2005. évben a szennyvíztárolóból elszállított, számlákkal igazolt mennyiség, melyet olyan arra feljogosított szervezet szállíttat el, amely a folyékony hulladék jogszabályi előírások szerinti elhelyezését igazolja ….m³

8. A talajterhelési díj alapja (6. pontban foglalt vízmennyiségből le kell vonni a 7. pontban foglalt vízmennyiséget)                                                           (A)………m³

Talajterhelési díj egységdíjának mértéke                                (E)   120 Ft/m³

Területérzékenységi szorzó                                                     (T) adóhatóság tünteti fel

Veszélyeztetési szorzó                                                             (V)      1

9. A 2005. évi tényleges kibocsátási adatok alapján egy naptári évre számított talajterhelési díj mértéke                                           A x E x T x V ……….Ft

10. A 2006. év második félévére képzett talajterhelési díjelőleg a 9. pontba foglalt talajterhelési díj összegének 50 %-a……………Ft.

2006. évben a kibocsátó a 10. pontban megállapított talajterhelési díjelőleg 20 %-át köteles megfizetni:                            …………….Ft.

12. Az önkormányzat rendelete alapján a díjkedvezmény mértéke:   ……………..Ft

13. Az önkormányzat rendelete alapján

 mentesül a talajterhelési díjelőleg fizetési kötelezettség alól

 nem mentesül a talajterhelési díjelőleg fizetési kötelezettség alól (kívánt rész aláhúzandó).

A bejelentésben feltüntetett bármely adatban történt változást 15 napon belül e nyomtatványon be kell jelenteni az adóhatóságnál!

Kelt………………………………………….

                                                                                        ……………………………….

                                                                                                          aláírás

2. számú melléklet

Adóhatóság tölti ki!

Érkezett……………………….

             ……………………….

                       aláírás

BEJELENTÉS

vállalkozó részére a 2006. évben fizetendő talajterhelési díjelőleg megállapításához, a

Gyúró Község Képviselőtestülete ../2006. (…...) számú rendelete alapján.

1. A talajterhelési díjelőleg fizetésére kötelezett (a továbbiakban: kibocsátó) elnevezése, rövidített cégneve:
2. Adószáma:
3. Címe:
4. Székhelye:
5. Telephelye:
6. Létesítő okiratának (alapító okirat, létesítő okirat, társasági- társulati szerződés, alapszabály) keltét és számát:
7. Képviselőjét, a gazdasági társaság, közhasznú társaság, egyesülés vezető tisztségviselőinek nevét, lakóhelyét:
8. Könyvvizsgálójának (ha a könyvvizsgáló gazdálkodószervezet, az adott gazdasági társaság vizsgálatáért személyében is kijelölt felelősének) nevét, lakóhelyét, adóazonosító számát:
9. Gazdálkodási formáját, tevékenységének felsorolását, a cég által a létesítő okiratban megjelölt tevékenységi köröket a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott nómenklatúra szerint:
10. A jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, a korlátolt felelősségű társaság, az egyesülés, valamint a közös vállalat tulajdonosának (tulajdonosainak) cégnevét (nevét), székhelyét (telephelyeit, lakóhelyét), adóazonosító számát:
11. Könyvvezetésének módját, iratai őrzésének helyét, ha az nem azonos az adózó székhelyével vagy lakóhelyével:
12. Jogelődjét és jogelődjének adóazonosító számát:
13. Az önálló tevékenységet folytató magánszemély tevékenysége gyakorlását, körülményét (fő-, mellékfoglalkozás, nyugdíj melletti kiegészítő tevékenység):
14. Fogyasztási hely címe:
15. Statisztikai számjele:
16. A kibocsátó által 2005. évben fogyasztott teljes vízmennyiség…….m³
17. Csökkentő tényezők:

a) 2005. évben az ivóvízvezeték meghibásodása következtében elszivárgott vízmennyiség …..m³

b) 2005. évben a locsolási célú felhasználás……m³

c) 2005. évben a szennyvíztárolóból elszállított, számlákkal igazolt mennyiség, melyet olyan arra feljogosított szervezet szállíttat el, amely a folyékony hulladék jogszabályi előírások szerinti elhelyezését igazolja ……m³

18. A talajterhelési díj alapja (16. pontban foglalt vízmennyiségből le kell vonni a 17. pontban foglalt vízmennyiséget)                                             (A)………m³

Talajterhelési díj egységdíjának mértéke                                (E)   120 Ft/m³

Területérzékenységi szorzó                                                     (T) adóhatóság tünteti fel

Veszélyeztetési szorzó                                                             (V)      1

19. A 2005. évi tényleges kibocsátási adatok alapján egy naptári évre számított talajterhelési díj mértéke                                           A x E x T x V ……….Ft

20. A 2006. év második félévére képzett talajterhelési díjelőleg a 19. pontba foglalt talajterhelési díj összegének 50 %-a……………Ft.

2006. évben a kibocsátó a 20. pontban megállapított talajterhelési díjelőleg 20 %-át köteles megfizetni: ………………….. Ft.

21. Az önkormányzat rendelete alapján a díjkedvezmény mértéke: …………….. Ft.

22. Az önkormányzat rendelete alapján

      mentesül a talajterhelési díjelőleg fizetési kötelezettség alól

      nem mentesül a talajterhelési díjelőleg fizetési kötelezettség alól. (kívánt rész aláhúzandó)

A bejelentésben feltüntetett bármely adatban történt változást 15 napon belül e nyomtatványon be kell jelenteni az adóhatóságnál!

Kelt………………………………………….

                                                                                        ……………………………….

                                                                                                          aláírás

Gyúró Község Képviselőtestületének

3/2001.(II.10.) sz. rendelete

A temetőkről és a temetkezésről

Gyúró Község Önkormányzat Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16.§ (1) bekezdésében, továbbá a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény (továbbiakban TeTv.) 41.§ (3) bekezdése általi felhatalmazás alapján - a TeTv. végrehajtására kiadott 145/1999.(X.1.) Korm. rendelet (a továbbiakban TeR.) rendelkezéseire is figyelemmel - az alábbi rendeletet alkotja.

                                                                 I. fejezet

                                                  Általános rendelkezések

     1.§

 (1)A szabályozás célja, hogy Gyúró Község területén a helyi viszonyok figyelembevételével biztosítsa az elhunytat megillető jogot a végtisztesség megadása, az emberhez méltó temetés garantálása érdekében, szabályozza a temetők működési rendjét, a temetés lebonyolításának zavartalanságát.

    (2)A temetés módja lehet egyház és világi.

(3)Halottakat eltemetni csak temetési helyen szabad. Az elhamvasztott halottak maradványait  tartalmazó urnákat - a 30.§ (2) bekezdésében írt kivételtől eltekintve - a temetőben szabad elhelyezni.

      2.§

Jelen rendelet hatálya kiterjed a Gyúró Község közigazgatási területén működő  

köztemetőkre, - ide értve a jövőben létesülő temetőket is, - valamint a fenntartásra és a

temetkezéssel kapcsolatos tevékenységre, és azok folytatóira terjed ki.

Új temetőt létesíteni csak a TeR ezzel kapcsolatos szabályainak betartásával lehet.

     3.§

     E rendelet alkalmazása szempontjából:

- temető: a település igazgatási területén belüli, beépítésre szánt, építési használata szerinti zöldfelületi jellegű, különleges terület, amely kegyeleti célokat szolgál, közegészségügyi rendeltetésű, és amelyet az elhunytak eltemetésére, a hamvak lehelyezésére létesítettek és használnak, vagy használtak.

- köztemető: az önkormányzat tulajdonában lévő temető, illetőleg a temetőnek az a része, amelyben az önkormányzat a köztemető fenntartására vonatkozó kötelezettségét teljesíti

- temetkezési emlékhely: a temetőn kívül, különösen templomban, altemplomban, templomkertben, történeti kertben, urnacsarnok házban vagy más építményben és területen lévő, az elhunytak eltemetésére, urnák elhelyezésére és hamvak szétszórására szolgál.

- temetési hely: a temetőben vagy temetkezési emlékhelyen létesített sírhely, sírbolt, urnafülke, urnasírhely. A temetési helyek egyes formái a temetés módja, továbbá a földben vagy építményben történő elhelyezkedése alapján különböznek egymástól.

- kegyeleti emlékhely: elhunytak emlékének megjelölésére, megőrzésére létesített építmény, emlékmű, emlékjel, épületen elhelyezett emléktábla.

- kegyeleti közszolgáltatás: a köztemető fenntartását, továbbá üzemeltetését magába foglaló egyéni és közösségi kegyeleti célú, az elhunyt emlékének megőrzésére irányuló önkormányzati tevékenységek összessége.

4.§

(1) A temető mindenkori tulajdonosa köteles  a temető fenntartásáról, üzemeltetéséről saját maga, vagy szerződés alapján valamely gazdálkodó szerv útján gondoskodni.

(2)A temető mindenkori tulajdonosa köteles gondoskodni a temető kegyeleti méltóságának megőrzéséről, tárgyi és infrastrukturális feltételeinek biztosításáról.

 5.§

    (1)A temető fenntartásával és üzemeltetésével kapcsolatos feladatok ellátásának  

ellenőrzése a jegyző hatásköre.

- Ennek keretében a temető fenntartóját és üzemeltetőjét felhívhatja a temető szabályzatban foglalt rendelkezések betartására.

- A szabályok megszegőivel szemben szabálysértési eljárást kezdeményezhet.

-  Ellenőrzi a kegyeleti közszolgáltatási szerződésekben foglaltak betartását.

- A köztemetőkben vezetett nyilvántartásokba betekinthet és vizsgálhatja a temetőben szolgáltatást végzők jogosultságát.

                                                               II. fejezet

                                      A köztemető fenntartása és üzemeltetése

6.§

   A köztemető üzemeltetésről a képviselőtestület határozott időre - 5 éves időtartamra      

   szólóan megkötendő kegyeleti közszolgáltatási szerződés útján gondoskodik.

 7.§

A köztemető mindenkori üzemeltetőjének feladatai:

    a)a temetési szolgáltatás, illetve a temetőben végzett egyéb vállalkozási tevékenységek    

    ellátásnak rendjét meghatározza

b)az eltemetés és urnaelhelyezés feltételeit biztosítja

c)a nyitvatartási időt meghatározza, valamint a temetőlátogatók  

kegyeletgyakorlásának rendjét megállapítja

d)a ravatalozó és technikai berendezései, tárolók, hűtők, valamint a temető közcélú  

létesítményeinek működtetéséről, karbantartásáról gondoskodik

e)a temetőbe kiszállított elhunytak átvételéről gondoskodik, biztosítja a temető

nyitását, zárását

f)a nyilvántartó könyveket vezeti és megőrzésükről gondoskodik

g)a temetőlátogatókat tájékoztatja

h)a temetési helyeket kijelöli

i)a temető és létesítményeit, útjait rendszeresen tisztántartja, gondoskodik a hó

eltakarításáról és síkosságmentesítésről

j)összegyűjti és elszállítja a hulladékot

k)gondoskodik a temető rendjének betartásáról és betartatásáról

l)összehangolja a temetések idejét

    m)gondoskodik az ügyfélfogadásról

   (2)Biztosítani kell, hogy a temető körbekerített legyen, továbbá a be és kijárás a      

   kapukon keresztül történjen. Biztosítani kell, hogy a temető átjárás céljára ne

   szolgáljon.

   (3)Az üzemeltető köteles együttműködni a hatóságokkal, valamint a temetkezésben

   érintett szolgáltatókkal.

8.§

   A temetőben elhelyezett sírok, síremlékek, tárgyak tekintetében az önkormányzatot         

   és az üzemeltetőt a Ptk. szerinti kártérítési felelősség terheli.

9.§

A köztemető korlátozott használatú közterületnek minősül.

                                                      III. fejezet

                                               A köztemető rendje

10.§

          (1)A köztemető üzemeltetője a temető rendjére vonatkozó szabályok kialakítása során az alábbiak betartásával köteles eljárni:

a) A temető nyitvatartása: gépjárművek részére: reggel 7 órától este 18 óráig, személyforgalom céljára: napkeltétől napnyugtáig. Ettől eltérni csak a "halottak napja" körüli időszakban lehet.

b) A temető rendjét szabályozó hirdetményeket a temető bejáratánál jól látható helyen ki kell függeszteni.

c) A temetőben csak a sírok, sírboltok, síremlékek díszítésére szolgáló tárgyak (koszorúk, vázák, virágok, mécsesek, gyertyák stb.) helyezhetők el. Hulladékot csak az arra kijelölt helyen szabad letenni.

   d) A temetőn belüli úthálózatot járható állapotban kell tartani.

   e) A temetőben tilos járművel közlekedni, kivéve

- a súlyos mozgássérültet szállító járművet,

- a temetkezési tevékenységben részt vevő járművet.

A munkavégzés céljából behajtó járműveknek az üzemeltető behajtási engedélyt adhat.

f) A temetőben keletkezett hulladékok gyűjtéséről hulladékgyűjtő-hely kijelölésével kell gondoskodni. A keletkezett szemét elszállíttatásáról az üzemeltető köteles gondoskodni.

g) A temetőben – legalább 150 méterenként, a vízelvezető rendszer kiépítése mellett, vízvételi lehetőséget – kell biztosítani.

h) A temető területén 12 éven aluli gyermek csak felnőtt felügyelete mellett tartózkodhat.

i) A temetőben gyertyát, vagy mécsest gyújtani legkésőbb a zárás előtt fél órával szabad. A tűzveszély elkerüléséhez szükséges intézkedéseket annak kell megtennie, aki a gyertyát, vagy mécsest meggyújtotta.

j) A temetőben végzendő minden munka elvégzéséhez - a sírgondozás kivételével – a temető üzemeltetője adhat engedélyt.

k) A köztemető területén magánszemély nem ültethet fát, cserjét. Ez alól kivételt képez a sírra vagy attól max. 0,5 m távolságra ültetett örökzöld, amely teljes kifejlettségében nem magasabb 1,5 m-nél, és átmérője nem több 0,6 m-nél. A 2 méter magasságot elérő, nem gondozott ültetvényeket a temető üzemeltetője eltávolíttathatja és az eltávolítás költségeit a sír gondozására kötelezettel szemben megtéríttetheti.

               11.§

              (1)A köztemetőben végzendő minden munkát be kell jelenteni a temető üzemeltetőjének.

     (2)Sírok kiásását, betemetését és az ezzel járó egyéb munkákat csak a temetéssel megbízott temetkezési vállalkozó végezhet, egyeztetve a temető üzemeltetőjével.

     (3)A köztemetőben szakipari munkát végző vállalkozók kötelesek a temető üzemeltetőjének megfizetni az általuk felhasznált energia használati díját, továbbá építőipari anyag tárolása esetén az egyébként fizetendő közterület-foglalási díjat.

    (4) A temetői munkákat úgy kell elvégezni, hogy az ne sértsen kegyeleti érdekeket, ne járjon károkozással.

                                                              IV. fejezet

                                             A temetkezési helyek kialakítása

12.§

(1) A köztemető belső kialakításának rendjét, az egyes parcellák felhasználási módját, idejét temetőrendezési tervben kell meghatározni. A terv térképet (vázrajzot) is tartalmaz, amelyen a temető egyes területei beazonosíthatóak. A tervet az üzemeltető készíti, azt a képviselőtestület hagyja jóvá.

A temető térképét a temető bejárata mellett ki kell függeszteni, a változásokat azon legalább évente át kell vezetni.

     (2)A köztemetőt sírhelytáblákra kell felosztani. A sírhelytábla a temetőrendezési tervben megjelölt olyan temetőrész, amely a nyugvási időt követően kiüríthető és temetés céljára ismételten igénybe vehető. A sírhelytáblákat sorszámozni kell, s azokról külön-külön táblakönyvet kell felfektetni. A sírhelytáblákat elő kell készíteni a folyamatos temetésre.

    (3)A sírhelytáblákat számozott sorokra, azon belül sorszámozott sírhelyekre kell

    felosztani.

        A díszsírhelyeket és a sírbolthelyeket külön kell jelölni. A sírhelyekről sírhelykönyvet  

         kell  vezetni.

            13.§

           (1)Temetni, illetőleg az elhamvasztottak maradványait tartalmazó urnákat elhelyezni csak temetkezés céljára kijelölt területen szabad.

(2) Temetkezésre használt helyek:

Koporsós temetés esetén:

- sírhelyek: egy ill. két koporsó befogadására alkalmas temetési hely,

  - sírboltok (kripták): legalább két koporsó befogadására szolgáló építési engedély alapján

  létesíthető al- és felépítményből álló temetési hely.

Hamvasztásos temetés esetén:

- a hamvakat tartalmazó urnák földbe temetésére: urnasírhelyek,

- a hamvakat tartalmazó urnák építménybe való elhelyezésére:

  - urnafülkék (kolombáriumok), ill.

  - urnasírboltok

14.§

 A temetési helyek méretei:

          (1)A sírhelyek  méretei:

egyes sír  mérete: hossza 2,3 m, szélessége 0,9 m, mélysége legalább 2 méter,

kettős sír mérete: hossza 2,3 m, szélessége 1,9 m, mélysége legalább 2 méter,

sírboltok mérete: - kétszemélyes hossza 2,7 m, szélessége 2,6 m, mélysége: 2,3 m,

- további személyek temetése esetén a szélesség 0,6 m-rel, a mélység 0,3 m-rel nő,

     (2)A sírok egymástól való legkisebb távolsága 0,8 m. A régi temetők esetében a feltételeket adottnak kell tekinteni.

Koporsós rátemetés esetén a felülre kerülő koporsó tetejének a föld felszínétől legalább 1,6 m mélyre kell kerülnie.

(3)A kolumbáriumban az urnák tárolása 30x30x45 cm-es bel-méretű és szilárd alappal légmentesen lezárt urnafülkében történhet.

(4)Urna földbetemetése esetén az urnasírhely mérete általában 80x60 cm, mélysége legalább 1 m.

(5) A díszsírhely egyes sírhely, 2,5 m  hosszú, 1 m széles, 2,2 méterre mélyített, hogy a későbbi rátemetés lehetséges legyen.

(6)A hamvszóró parcella mérete: 3x4 m, mélysége 0,6 m.

     (7)A temető üzemeltetője köteles külön sírhelytáblát kijelölni az abortusz folytán

     távozott magzatok, a csonkolt testrészek, emberi szervek és szervmaradványok

     eltemetésére.

15.§

    (1) Síremléket csak a nyilvántartási könyvbe bejegyzett eltemettető, vagy az általa

felhatalmazott személy állíthat vagy távolíthat el.

(2)A síremléket szilárd alapra kell helyezni. A síremlék nem foglalhat el a sírhelynél

nagyobb területet. A felállítandó síremlék tervét a temető üzemeltetőjének be kell mutatni. 

     (3)A temetőben felállított síremléket lebontani, áthelyezni, azzal rendelkezni csak a

     temető üzemeltetőjének történő előzetes bejelentés után, annak rendelkezései szerint

     szabad.

(4) A temetési helyek megjelölésekor a TeR. erre vonatkozó szabályai szerint kell eljárni                                             

                                                  V. fejezet

                                                            A temetési helyek használati ideje és díja

16.§

    (1)Temetési hely feletti rendelkezési jog megváltással szerezhető.

        (2)A sírhelyek használata a megváltástól számítva 25 évre szól. (Rátemetés esetén az   

         utolsó koporsós rátemetés napjától, a kettes sírhely estén az utolsó koporsós temetés

         napjától számított 25 év.)

(3) A sírbolt (kripta) használata a kriptába történt utolsó temetés után 60 év elteltével jár le.

     (4)Az urnafülkék, urnasírhelyek, urnasírboltok használata 10 évre terjed.

      A sírhelyek, sírboltok, urnasírhelyek, urnafülkék, urnasírboltok további használati   

           joga az eredetivel azonos időtartamra ismételten megváltható, kivéve, ha a temető   

           ennél rövidebb időn belül előreláthatóan megszüntetésre kerül.   

(5) A részben vagy teljesen lezárt temetőben a használati idő rátemetés esetén sem hosszabbítható meg.

17.§

 A temetési helyek használatáért megváltási díjat nem kell fizetni

18.§

(1)A megváltott, de fel nem használt temetési helyről érvényesen csak a köztemető üzemeltetőjénél tett nyilatkozattal lehet lemondani.

(2) A sírbolt, illetve sírbolthely feletti rendelkezési jogot a sírbolt létesítője, örököse, vagy az a személy gyakorolhatja, akinek jogosultságát a sírboltkönyvbe, illetve a nyilvántartásba bejegyezték. A sírbolt létesítőjének azt kell tekinteni, aki a használati díjat befizette és e minőségben a sírboltkönyvbe bejegyeztette.

(3) Arra nézve, hogy valamely sírboltba mely személyeket temethetnek a (2) bekezdésben meghatározott személyeknek a rendelkezései az irányadók.

Ha a rendelkezésre jogosult erről - e minőségének a sírboltkönyvbe történő bejegyzésekor - nem rendelkezett, az üzemeltető felhívja a sírboltba eltemethető személyek pótlólagos bejelentésére.

Ha a felhívásra, a rendelkezésre jogosult személy három hónapon belül nem intézkedik, a sírboltba a házastársa, az élettársa, az egyenes ági rokonai és azok leszármazói temethetők.

(4) Magántulajdonban álló sírbolt magánkézből értékesíthető, a temető üzemeltetőjének értesítése és az alábbi a kegyeleti szempontok betartása mellett:

- korábban a kriptában eltemetett elhunytak hamvait egy megváltott sírhelyben kell elhelyezni névmegjelölés mellett

- a kripta férőhelyei megfelelő számban betemethetők.

Minden olyan esetben, ha korábban elhunytak hamvai a kriptában maradnak, gondoskodni kell, hogy neveik az erre a célra szolgáló márvány, műkő lapon, vagy más látható módon megőrzésre kerüljenek. A kripta eladását írásos szerződésben kell rögzíteni és a temető üzemeltetőjével a sírboltkönyv alapján igazoltatni kell. Jogutód nélküli kripták esetében az utolsó betemetéstől számított porladási idő letelte után a kripta értékesítésének joga az önkormányzaté.

                                                      VI. fejezet

                                  Köztemető lezárása, megszüntetése

19.§

(1) A köztemető lezárásáról a képviselőtestület dönthet.

(2) Ha a köztemetőn belül temetőrész, sírhelytábla telik meg, annak lezárását az üzemeltető határozhatja el, a tulajdonos önkormányzat egyidejű értesítése mellett.

    (3)A lezárásról hirdetményt kell közzétenni a temetői tájékoztató táblán, a ravatalozón

    és az érintett temetőrészen.

 (4)Temető, temetőrész, sírhelytábla megszüntetéséről hirdetményt kell közzétenni a

  helyi és országos sajtóban legalább 2 alkalommal, a megszüntetés időpontját

  megelőzően hat hónappal.

20.§

(1)Ha a temető vagy temetőrész más célú felhasználásáról dönt a képviselőtestület, úgy gondoskodni kell a temetési helyek kiürítéséről.

(2)A lejárt használati idejű temetési helyek kiürítéséről az üzemeltető gondoskodik. A kiürítés folytán így megüresedett sírhelyek térítés nélkül kerülnek vissza a temető tulajdonosának (üzemeltetőjének) a birtokába.

     (3)A még le nem járt használati idejű temetési helyek áthelyezéséről a temetési hely

     felett rendelkezni jogosulttal az üzemeltető állapodik meg.

(4)A temető (temetőrész) kiürítésekor a sírjellel, síremlékkel - a temető fenntartójának előzetes bejelentése után - annak létesítője, halála esetén örököse jogosult rendelkezni.

A létesítőt kártalanítani kell, ha sírbolt, vagy át nem helyezhető síremlék megszüntetésére kerül sor.

Ha a sírjel, síremlék létesítője, illetőleg annak örököse a temető kiürítésére megjelölt időpontig azzal nem rendelkezik a síremléket a temető fenntartója értékesítheti, a síremlékért kapott összeg kizárólag a temető fenntartására fordítható.

(5) Ha valamely urnafülke, illetőleg urnasírhely használati ideje lejár, a temető

 üzemeltetője hirdetményben tartozik a hozzátartozók figyelmét a lejárat előtt legalább

 hat hónappal erre felhívni. A hirdetményt ilyen esetben az urnafülkét tartalmazó építmény, illetőleg urnasírhely-tábla jól látható helyén és a temető kapuján kell hat hónap időtartamra kifüggeszteni.

(6) Ha az urnafülke (urnasírhely) használati idejét a hozzátartozók nem hosszabbítják meg, a    temető üzemeltetője a használati idő lejárta után azt kiürítheti, és az urnákat közös sírba temetheti, vagy közös fülkébe helyezheti.

21.§

(1) A sír, vagy sírbolt felnyitását az elhalt közeli hozzátartozója, vagy az kérheti, aki az eltemettetésről gondoskodott. Ezt indokolt esetben az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat illetékes intézete engedélyezheti.

 22.§

(1) A művészettörténeti, vagy művészi értéket képviselő síremléket csak a Képviselőtestület engedélyezése alapján lehet lebontani, illetve áthelyezni.

                                                    VII. fejezet

                                             A temetésre vonatkozó szabályok

23.§ 

(1)Az elhunytat lehetőség szerint, de legkésőbb a halál beálltát követő 16 órán belül halott hűtőbe kell szállítani. A nem helyben eltemetett halottak hűtési díja 2500.-Ft alapdíj + napi 500.-Ft + ÁFA.

(2)Koporsós temetés esetén a halottat, ha jogszabály másként nem rendelkezik                

     halottvizsgálati bizonyítvány kiállításától számított 72 órán túl és 96 órán belül el kell  

 temetni. Ettől eltérni akkor lehet, ha

-                                     a halott vizsgálatot végző orvos erre engedélyt adott,

-                                     a holttest hűtése az eltemetésig biztosított. Ez esetben a temetést 8 napon belül kell elvégezni.

(3) Hamvasztásos temetés esetén az elhunytat – hűtése mellett – a halottvizsgálati bizonyítvány kiállításától számított 15 napon belül kell elhamvasztani.

 24.§

(1) Ravatalozni csak a temetőben, az arra kijelölt helyen szabad. Ettől eltérni csak az illetékes tisztiorvos engedélyével lehet.

(2) Az elhunyt a ravatalozóban a szertartás megkezdése előtt 1 órával korábban helyezhető el. A ravatalozásig az elhunytat  hűtőben kell tárolni.

          25.§

(1)Temetni hagyományos módon (koporsós temetés), vagy hamvasztásos módon (a hamvak urnába helyezésével, vagy szétszórásával lehet.

(2) A halottszállítás, a temetések, az újratemetések, a  sír- és urnanyitások során be kell tartani a TeR. vonatkozó szabályait.

26.§

   (1)A sírhelyek igénybevételének sorrendiségét a temető üzemeltetője határozza 

   meg. Lezárt  sírhelytáblában lévő sírboltokba, vagy családi sírhelyekben a tábla lezárása         

után is lehet.                

(2) Urnát urnafülkébe elhelyezni, urnasírba temetni, vagy sírhelyre rátemetni egyaránt           szabad. A rátemetésnél ilyen esetben sírnyitási engedély nem szükséges, azonban ügyelni kell arra, hogy az urna a talaj szintjétől legalább egy méter mélységbe kerüljön. Az egy urnafülkébe, vagy urnasírba elhelyezhető, valamint a rátemethető urna számát a temető üzemeltetője határozza meg.

VIII. fejezet A temetési tevékenység

 27.§

(1) A temetkezési tevékenységet (temetkezési szolgáltatásokat) a település területén csak a  cégbíróságon bejegyzett vállalkozó, vagy vállalkozói igazolvánnyal rendelkező egyéni vállalkozó (a továbbiakban temetkezési vállalkozó) végezhet. Tevékenységük során a temető üzemeltetőjével és az illetékes hatóságokkal kötelesek együttműködni. A vállalkozók által nyújtott szolgáltatásokat, az együttműködés szabályait, területét megállapodásban célszerű rögzíteni.

(2)A temetkezési szolgáltatások körébe tartozik különösen a temetésfelvétel, a helyi és a távolsági halottszállítás, az elhunyt temetésre való előkészítése (a halott öltöztetése, koporsóba helyezése), a temetéshez szükséges kellékekkel való ellátása, a ravatalozás,  a búcsúztatás, a sírba helyezés, a sír betemetése (a halott elhantolása), a hamvasztás, az urnaelhelyezés, az urnakiadás, a hamvak szórása, a sírnyitás, az exhumálás, és az újratemetés.

     28.§

(1)A temetési szertartást kivételesen a hozzátartozók is elvégezhetik a polgármester

     előzetes engedélyével. 

(2) Az elhamvasztott halottak maradványait tartalmazó urna kivételesen a temetésről, elhamvasztásról gondoskodó személy részére kiadható - az átvétel igazolása, illetőleg e körülménynek a nyilvántartásba való feljegyzése mellett. 

                                                       IX. fejezet

                                   Temetői nyilvántartások vezetése

29.§

(1)A köztemető üzemeltetője állapotfelmérésen és kitűzésen alapuló nyilvántartókönyvet, tábla-, sírhely- és sírboltkönyvet tartozik vezetni, továbbá a látogató közönség számára is hozzáférhető helyen ellenőrzési naplót tartani.

(2) A nyilvántartó könyvbe - minden temetés (urnaelhelyezés) alkalmával - az alábbi adatok kerülnek:

folyószám,

térképi azonosító szám,

 a temetés, az urnaelhelyezés, a hamvak

szétszórásának napja,

az elhalt neve, leánykori neve, születési ideje, utolsó állandó lakcíme,

foglalkozása, elhalálozásának időpontja,

a sírhelyparcella, sírhelysor, temetési hely száma,

az eltemettető neve, lakcíme,

a síremlékre (sírkőre) vonatkozó jellemző adatok,

A nyilvántartásba - az idő és a hely megjelölésével - be kell vezetni, ha holttestmaradványok közös sírba kerülnek elhelyezésre.

A nyilvántartás mellett betűsoros névmutatót is vezetni kell.

A nyilvántartáshoz kell csatolni a halott eltemethetőségét igazoló okmányok másolatát.

(3) A táblakönyvben az adott sírhelytáblában lévő sorokat és az azokhoz tartozó sírhelyeket kell nyilvántartani.

(4) A sírhelykönyv az adott sírhelytáblán belüli – soronként is külön jelzett - sorszámozott sírhelyek nyilvántartása.

(5) A sírbolt könyvbe az alábbi adatok kerülnek:

a (2) bek szerinti adatok,

a sírbolt száma,

                   a sírbolt tulajdonosának a sírboltra vonatkozó rendelkezései.

     (6)Nyilvántartást kell vezetni azokról a síremlékekről, amelyek a köztemető fenntartójának a tulajdonába kerültek.

         30.§

            (1) A temetői nyilvántartásokba az eltemettetők és a temetési hely felett rendelkezni jogosult személyek betekinthetnek, részükre a köztemető üzemeltetője ingyenesen adatszolgáltatást köteles nyújtani, továbbá felvilágosítást adni az elhunyt személyek temetési helye felől érdeklődőknek.

   (2) A temetői nyilvántartásokat a temető fennállásáig meg kell őrizni. Azt követően azokat át kell adni a területileg illetékes levéltárnak.

X. fejezet

                                   Átmeneti és záró rendelkezések

31.§

             (1)Amennyiben a cselekmény nem bűncselekmény, szabálysértést követ el és 30 000,- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható, aki a rendeletben foglaltakat megszegi, vagy kijátssza, így elsősorban:

    a) a temető rendjét megszegi, csendjét zavarja, a temetőhöz nem illő magatartást tanúsít, engedély nélkül gépjárművel behajt, a temető épületeiben, a temető tartozékaiban, növényzetében kárt tesz, szemetel, nem a kijelölt helyen tárolja a szemetet, állatot bevisz,

b)  síremléket bejelentés nélkül lebont, áthelyez,

c)    lezárt temetőben sírboltot épít,

       d) bejelentés nélkül végez munkát, stb.

         32.§

         A jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény, valamint a végrehajtására kiadott 145/1999. (X. i.) Korm. rendelet rendelkezései az irányadók.

33.§

        Jelen rendelet 200l. február 15-én lép hatályba.

        Balázs József                                                                                        Ivanits Imréné

polgármester                                                                                               jegyző