POLGÁRMESTER KÖSZÖNTŐJE

Köszöntöm Önt abból az alkalomból, hogy rákattintott Gyúró község honlapjára. Óriási lehetőség - különösen a kistelepülések részére - az internetes jelenlét, ahol felfedezhetnek bennünket, ránk találhatnak, olvashatnak rólunk napra készen. Igyekszünk a közel 700 éves települést úgy bemutatni Önnek, hogy ez az elektronikus találkozás kezdete legyen egy kis település életének megismerésében.
Kérjük Önt, szóljon hozzánk, mi válaszolunk!

Dimbes-dombos településünk Fejér megye középső részén, a Mezőföld északnyugati  peremén, a Szent-László patak középső folyása mentén, az M-7 autópálya martonvásári lehajtójától 10 km-re található.
Községünk közigazgatási  területe 132 ha belterület és 2306 ha külterület.
Címerünkben is látható, hogy egykor fontos szerepet töltött be a lakosság megélhetésében a szőlő- és a földművelés. A családok  nagy része a mezőgazdaságból élt, de a gazdasági változások következtében ma már egyre többen az ingázást kénytelenek választani, és a nagyvárosokban /Budapest, Székesfehérvár/ az iparban elhelyezkedni.
A hajdani egy szövetkezetből mára már több gazdálkodó egység alakult, ám a korszerű gépeknek, technikának köszönhetően már jóval kevesebb embert foglalkoztatnak, mint eddig.
Gyúró község képviselőtestülete és a lakosság is törekszik arra, hogy mind a közterületek mind a magánterületek gondozottak, ápoltak, szemet gyönyörködtetőek legyenek, a faluba betérők szívesen emlékezzenek ránk, és visszatérjenek. Ennek a törekvésnek eredménye már tapasztalható abban, hogy a két-három év alatt kiosztott 100 telek mindegyike rekord gyorsasággal - szinte szájról szájra adva a hírt - elkelt. Reméljük az új lakók jól érzik magukat, és velük együtt már a lakosság létszáma is jelentős emelkedést mutat.
Mivel az 1206 fős lakossággal kistelepülésnek számítunk, a hatósági, a családsegítő és gyermekjóléti, építésügyi  feladatokat tárulási formában oldjuk meg. A társulás tagjai: Martonvásár, Tordas, Gyúró, Kajászó.
Tagjai vagyunk a Velencei-tó Vértes Területfejlesztési Tanácsnak, ahol szintén közösen képviseljük érdekeinket.
Közigazgatási, egészségügyi és egyéb ügyekben Fejér megye székhelyéhez, Székesfehérvárhoz tartozunk. 

CÍMER

Gyúró Község címere ívelt talpú pajzs, a pajzs alsó részén zöld, hármas halom, melyet vízszintesen a községen átfolyó Szent-László kékje szel át. A szürkén kanyargó út a dombok között vezet át a patakon. A pajzs felső részén világoskék mezőben középen, fehér templom áll, bal oldalán hármas, aranyló búzakalász, jobb oldalán aranysárga szőlőfürt látható.
A hármas halom a településre jellemző  dombok: Páskom-hegy 194 m,  Öreg-hegy 178 m, Új-hegy 162 m.
A település történetében jelenlévő kereszténységet, a községben ma is élő három történelmi egyházat  szimbolizálja a templom.
A mezőgazdaságot a búzakalász, a történelmi múltra visszavezethető, a ma is működő szőlőtermesztést a szőlőfürt jelképezi.

A község másik jelképe Gyúró Község zászlaja, amely világoskék mezőben a címert tartalmazza.

A háború után rövid ideig önállóan működött a közigazgatás, majd Tordassal vonták össze, új korszak kezdődött a község életében amikor 1989-ben újra kiharcolta önállóságát. A közigazgatás szétválásával egyidejűleg az oktatás is önállósodott, 1989-től van községünkben  8 tantermes, 8 osztályos általános iskola.

Településünk története

Kuldóval teljesen összeépült község. Már az ókorban lakott hely volt, mit a határ különböző részein talált hamvvedrek, kelta és római pénzek, valamint a határ északi részében talált ókori (római telepek) épületkövek és a ma is "római út" nevet viselő régi út igazol.
A település neve valószínűleg "gyúr" ige folyamatos melléknévi igenevéből, más feltevés szerint a szláv "Dúró", "Gyuri" személynévből keletkezett.
A honfoglaláskor a Csák, a Baracska és a Kartal-Kurszán nemzetség vetette meg a lábát a Szent László  völgyben, ahol a római út vezetett Ráckeresztúr, Martonvásár, Tordas, Gyúró vonalát érintve Göböljárás pusztánál érte el aquincumi /Óbuda/-Floirana /Csákvár/ - Savaria főutvonalát. Ennek az útnak meghatározó szerepe volt a község életében a középkorban is.
Az első írásos okmány 1340-ben Gyúrót már falunak mondja Érdekes, hogy 3 évvel előbb, 1337-ben Róbert Károly által elrendelt és a budai Káptalan által foganatosított kuldói határjárásról felvett okirat, - bár igen részletes s az összes szomszédos falukat és birtokokat megemlíti, - Gyúróról nem mond semmit. Ettől kezdve Kuldóról a XVII. Század végéig nincs említés. Ez a körülmény arra enged következtetni, - és ezt más körülmények is támogatják - hogy a két község tulajdonképpen egy volt, mivel a község nem egy birtokosé volt: az egyik birtokrészt nevezték Gyúrónak, a másikat Kuldónak. A török hódoltság alatt benépesedett újra s 1650 körül jelentős község, amikor nagyságra nézve a kuruc háborúk szünetében Heister generális 1699-1700 években tartotta  főhadiszállását - Rudolf király - a közben megszűnt fehérvári kiváltságos  Káptalan birtokában volt falut - hadipénztárnak kölcsön adott 2000 rénus forintért zálogba adta, mint zálogbirtokot; Mária Terézia - midőn rendjüket megszüntette, - 1777-ben az általa alapított fehérvári Székeskáptalannak adományozta.
A római katolikus plébániát 1825-ben alapították, temploma a Szentháromság tiszteletére van szentelve.
A református gyülekezetnek 1628-tól van lelkésze.
Az ágazati evangélikus gyülekezet 1790-ben alakult, templomukat 1856-ban Szakács József budapesti lelkész és Gödör József esperes avatták fel.
A sorsfordító történelmi események nem múltak el később sem nyom nélkül.
1848 szeptemberében  60 szekérrel szállították a kenyérporciót a Borsod megyei nemzetőröket a velencei táborba a község gazdái.
Az I. világháború szenvedéseiből is kivette részét, 61-estek el Isonzó, vagy Piave folyónál vívott kegyetlen harcokban.
II. világháború 60 áldozatot követelt.
A világháborúba bevonult katonák száma: 265, hősi halottaké: 61, hadiözvegyeké: 25, hadiárváké 36. Az evangélikus templom falába emléktáblával örökítették meg.

A háborúkban elesettek emlékét ma is őrizzük, ennek bizonyítékaként a község lakói 1992-ben emlékoszlopot állítottak a hősi halottak tiszteletére.







2000-ben  Milleniumi parkot, és ennek közepén kerámiából készült Szent István kutat avattunk, melyen  Szent István királyunk arcképe látható a koronázási ékszerekkel, másik oldalán a Magyarország  és Gyúró község címere, negyedik oldalán pedig egy turulmadár látható. A kút peremén a  hét vezér neve található kerámia táblákon. Minden táblával szemben feltörő forrást szimbolizáló vízsugár tör elő.